A korai bőrkontaktus támogatása 10 lépésben  - gyakorlati útmutató családoknak, szakembereknek
2015. április 29. írta: CsLKati

A korai bőrkontaktus támogatása 10 lépésben - gyakorlati útmutató családoknak, szakembereknek

10968548_921284564582765_3366729791867507568_n.jpgA korai kötődés, azaz bonding – már a születés, szülés előtt, illetve a szül(et)és pillanatában megkezdődik. Elengedhetetlen, hogy a gyermek és az anya elválasztását meggátoljuk az élet első pillanataiban, óráiban, napjaiban. A korai kapcsolat támogatása alapvető fontosságú minden gyermeknél, de ennél is lényegesebb a koraszülötteknél és császármetszéssel világrajötteknél, traumatizált anyáknál. A szül(et)éssel egyaránt megváltoznak mind a gyermek, mind az anya neuropszichológiai mechanizmusai. A bőrkontaktus elősegíti a szülővé válást, az újszülött adaptálódását, a természetes, egészséges bio-pszicho-szociális, spirituális folyamatok kibontakozását, megvalósul a kolonizáció, immunológiai, fiziológiai szempontból is az ideális kezdetet kapja meg a kisbaba. Megvalósul az egészséges életkezdethez való joga. A támogatásban részesített korai bőrkontaktus anya és gyermeke között a gyermek mellhezkúszását, mellre tapadását eredményezi, megkezdődik a szopás-szoptatás, a gyermek egészségesen adaptálódik és elindul a szülővé válás folyamata. Ez eredményezi a ragaszkodást, ami a biztonságos, szeretetteljes érzelmi kötődés alapja a családokban, valamint a társadalom egészét is szolgálja.

1. A meztelen újszülött hosszában kerüljön az édesanya csupasz hasára! 

• Császármetszés esetén a gyermek az anya mellkasán keresztben legyen. Javasolt a műtéti paraván lejjebb helyezése az anya mellei alá a kiemelést követően. Előtte az anyának közvetelnül át lehet adni a gyermekét. Amennyiben szükséges, a gyermeket egy másik személy tartsa meg - leginkább az apa vagy egy szakdolgozó, hogy az újszülött aktívan és hatékonyan kereshesse a mellbimbót és így képes legyen mellre tapadni és szopni. Amennyiben műtét miatt elektródákat kell elhelyezni az anya testén, a legideálisabb, ha a hátára vagy a mellkasán kívülre kerülnek. Amikor a gyermek az édesanya mellkasán van már, az anya kezeit mozgathassa szabadon, hogy gyermekét önállóan tarthassa meg, amennyiben korábban az asztalhoz vagy műszerekhez kötötték volna.

• A gyermekről a nedvességet az anya testén itassák le – elég azokon a részeken, ahol az anya testével nem találkozik (hát), majd mindkettőjüket egy egységként takarjuk be meleg törölközőbe és takaróba.

• A köldökzsinórt késleltetve vágjuk el a pulzálás befejeztével, hogy a méhlepényből átkerülhessen a vér az újszülött testébe, erősíve ezzel a placentáris transzfúziót. A méhlepényben cirkuláló vér a magzati vérkeringés részét képzi, a gyermek vérmennyiségéhez hozzá tartozik.

2. Az újszülött minden vizsgálatát és elsődleges ellátását az anya testén végezzenek el!

Ezek közé tartozik:

• Az Apgar-skála szerinti értékelés, a köldökzsinór elkötése és elvágása, a gyermek esetleges megjelölése azonosító karszalaggal.

• Minden vizsgálatot (az Apgar értékelésen kívül) az önálló mellretapadás, azaz az első szopás után - mellhezkúszást követően - elegendő elvégezni.

3. Mellhez kúszás, mellre tapadás - azaz breast crawl

• A gyermeknek és az anyának kellő időt kell hagynunk a bőrkontaktuson keresztüli ismerkedésre és a köztük lévő kötelék formálódásához.

• Nagyjából 30-60 perc szükséges ahhoz, hogy a gyermek készen álljon az első mellre tapadásra. 

• Gyógyszeres vagy műtétes befejezéssel végződő szüléseknél, így a császármetszés esetén is – ez az idő akár több órát is tarthat. Ez idő alatt anyának és újszülöttnek legyen biztosítva a folyamatos bőrkontaktus és a folyamatos támogató jelenlét.

• A újszülöttet hagynunk kell, hogy saját maga kússzon a mellhez, és összes érzékszervével saját maga találja meg a mellbimbót: látással, tapintással, hallással, szaglással és ízleléssel.

• A gyermek testén, kezén hagyott magzatvíz ugyanolyan illatú, mint a mellbimbó, ez segíti őt az orientációban és a mell megtalálásában.

• A szopásra való felkészültség jelei: a gyermek elkezd nyáladzani, nyitogatja a száját, öklöcskéit a szájába gyömöszöli, kézzel tapogatja a mellbimbót és a bimbóudvart - ezzel felkészítve a mellbimbót a szoptatásra, hatalmasra tárja a szemeit.

• Ideális az érintésmentes támogatási forma: az anyának biztosítsunk kényelmesebb testhelyzetet, mutassuk meg neki, hogyan támassza meg a mellét és szavakkal támogassuk őt a szoptatásban. Az újszülöttnek kizárólag az anya segíthet a szopásban és csak akkor, ha szükséges. A személyzet kizárólag várakozóan legyen jelen, legyen elérhető. Az anya kezét segítsék vagy mozgassák. Az újszülött maga találja meg a mellbimbót, külső segítség nélkül.

• A tandemszoptatást az önálló mellretapadás keretén belül is támogassuk – azaz, lehessen jelen a korai kontaktus kialakításának támogatásaként az idősebb szoptatott (vagy nem szoptatott) testvér is, tegyük lehetővé és támogassuk, hogy mindkét testvér mellretapadjon és szophasson.

4. Tegyük lehetővé és támogassuk vizuális kapcsolatot: az anya és az újszülött egymás szemébe nézhessen

• Az anya fejének alátámasztásával; javasoljuk, hogy az anya szétnyitható felsőrészt viseljen, ha az anya mellkasán vagy az álla alatt van olyan anyag, amely zavarhatja őt a babával való szemkontaktusban, kerüljön el onnan vagy igazgassák el azt.

• Amennyiben a gyermek inkubátorban fekszik, fontos biztosítani, hogy az anyával egy helyiségben helyezzék el, mivel a vizuális kapcsolatot a fényképek és videofelvételek csupán részlegesen helyettesítik (a legmegfelelőbb helyettesítés az élő webkamerás közvetítés).

5. Az anya és az újszülött legyenek folyamatos bőr-bőrkontaktusban – „skin to skin” !

• Támogassuk a folyamatos, zavartalan bőrkontaktust, melyet legideálisabb tizenkét órán át vagy még annál is tovább fenntartani. Az anya és gyermeke a szülőszobáról a gyermekágyra bőrkontaktusban kerüljenek át, hogy zavartalanul ismerkedhessenek egymással. Tegyük lehetővé az anya biológiai szükségleteinek kielégítését.

• Császármetszés esetén a műtéti területet alakítsák át úgy, hogy az anya folyamatos bőrkontaktusban maradhasson újszülöttjével. Ennek a kapcsolatnak helyettesítését az apa testén minimalizálják csak a legszükségesebbre (pl. az anya ágyra helyezéséhez használjanak mozgatható alátétet, hogy a bőrkontaktust az áthelyezés alatt is meg lehessen őrizni). Az apa testén lévő jótékony baktériumok a gyermek számára természetesek és hasznosak, az ellátást végző személyzeten megtelepült kórházi baktériumoktól eltérően.

6. Az egészségügyi személyzet biztosítson kellemes, nyugodt, kedves, intim környezetet és kényelmet az anya számára!

• Biztosítsanak önálló szülő- és gyermekágyas szobákat, ahol az egész család együtt lehet.

• Kényelmes ágy, fotel, párnák és meleg takaró legyen a közelben.

• A friss családhoz minél kisebb létszámú személyzet lépjen be a lehető legkevesebbszer, a lehető legrövidebb időre, ne zavarják meg a családot az ismerkedésben, ám legyenek igény szerint elérhetőek.

7. A technológia (fényképezőgép, videokamera, mobiltelefon) kizárása!

• Ezt az egyedülálló pillanatot a szülőknek semmilyen fénykép vagy videofelvétel nem helyettesítheti – érdemes ezt az emlékezetbe bevésni, és nem elszalasztani az odafigyelés hiányával. Az új családot esetlegesen lefényképezheti valaki a jelenlévő szakszemélyzetből vagy felkért személy.

8. Az újszülött mindennemű kivizsgálását, biológiai anyagok levételét, viziteket stb. az anya jelenlétében végezzenek el!

• A kivizsgálást és mintavételt az anya ölében végezzék el, szoptatás alatti bőrkontaktusban (így a kortizol-kiáramlás csökken, a támogató oxitocin kiáramlása felerősödik és védi a gyermeket).

9. Másik intézménybe történő szállítás esetén:

• Amennyiben a gyermeket szükséges máshová szállítani, fontos, hogy támogassuk az anyát és szállítsuk együtt gyermekével, állapotuknak megfelelően leginkább testkontaktusban (azaz ugyanabban a (mentő)autóban); közben biztosítsuk az anya és gyermeke együttes felvételét az új osztályra.

• Amennyiben az anyát szükséges máshová szállítani, az anyával együtt helyezzük át a gyermeket is, az állapotuknak megfelelően, ideálisan testkontaktusban.

10. Halott gyermek születése vagy szülés utáni gyermekhalál esetén támogassuk az anyát (szóval és tettekkel is, rendszeres időközönként) abban, hogy kapcsolatban maradhasson újszülöttjével (prenatális érettségétől függetlenül és akárhogy is néz ki), erősítsük meg őt abban, hogy a kapcsolat a búcsú része és támogassuk a családot gyászában!

• Az anya és a család számára legyen biztosítva a lehetőség, hogy gyermeküktől elbúcsúzhassanak, szóval és tettekkel támogassuk őket ebben. A családnak korlátlan időt kell biztosítani a gyászra, megfelelő nyugalmas helyszínen. Ezt a (törvény által is megadott) támogatást és a megfelelő helyszínt igyekezzünk úgy intézni, hogy közben lehetőséget teremtünk a bőrkontaktusra is.

• Támogassuk a családot a búcsúzásban, a búcsúszertartás megszervezésében a család vallása, világnézete szerint. Biztosítsunk emléket a gyermekről: támogassuk a szülőket abban, hogy mintát vegyenek a kisbaba lábáról vagy kezéről, kis hajtincset rakjanak el), hogy megnézzék a gyermeket, lefényképezzék őt a szülők ölében, a családdal együtt, bőrkontaktusban. Amennyiben a szülők többedszerre és aktívan elutasítják a halott gyermekkel való kapcsolatot, a megfelelő az, ha az intézmény az egészségügyi dokumentáció részeként biztosítja a gyermekről készült fénykép és lenyomatok megőrzését, miközben a szülőket egyúttal tájékoztatja arról a lehetőségről, hogy ezt az emléket bármikor igényelhetik és megkaphatják.

• Tájékoztassák a szülőket a keresztelés lehetőségéről még a gyermek halála előtt. Lehetőség van szükségkeresztség elvégzésére, melyet végezhet lelkész, szülő vagy szakdolgozó. Tájékoztassák a szülőket a szertartások lehetőségéről, a család vallásának megfelelő kórházi lelkipásztori szolgálat elérhetőségéről; támogassák őket a megfelelő gyászszertartás megszervezésében.

• Ajánlják fel gyásztanácsadó és/vagy gyászfeldolgozó csoport, pszichológiai segítség lehetőségét és elérhetőségét a család számára.

• A gyászban támogató és a meghalt gyermekkel kapcsolatot biztosító szakemberek számára biztosítsanak szupervíziós alkalmakat.

Kidolgozta és ajánlja:
Mgr. Michaela Mrowetz klinikai szakpszichológus,  Dr. Marcela Peremská neonatológus és gyermekgyógyász,             Magyarországon: Csomóné Lindmayer Katalin, Semmelweis Mozgalom, elnök

                 +36 20 9527358            csaladvar@gmail.com             www.semmelweismozgalom.info

A bejegyzés trackback címe:

https://szuletesmese.blog.hu/api/trackback/id/tr627408566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása