Köldökzsinórvér blöff és a korai bőrkontaktus I.

Először is nézzük a tényeket:

magzati vérkeringés.JPG

A képen bal oldalt az anyai keringés, jobb oldalon pedig a magzati látható. Közöttük találjuk a méhlepényben a kapcsolódásukat.

A magzat vérmennyiségének egy része a méhlepényben és az oda-vissza vezető erekben cirkulál.

A méhlepényen keresztül találkozik az anyai vérben található tápanyagokkal, immunanyagokkal és oxigénnel. Közvetlenül nem keverednek egymással, viszont a baba leadja a vérében lévő megtisztításra váró salakanyagot, amit az anya szervezete feldolgoz. A baba pedig őssejteket küld az édesanya szervezetébe, hogy jól tudja őt tartani. Gyönyörű összjáték és kölcsönhatás zajlik anya és magzata között minden egyes pici sejtben az első pillanattól kezdve.

 Ez a szimbiózis tart a születés pillanatáig, amikor átalakul hasból hasra.


A szülőcsatornán való áthaladáshoz a kisbaba testéből a vér egy része átköltözik a méhlepénybe ezzel is csökkentve a baba térfogatát. Ez a baba összenyomódásával jön létre. A természet úgy találta ki a születést, hogy az a lehető legoptimálisabb legyen, a koponyacsontok összecsúsznak, a vér átáramlik egy hátsó raktárba, az anyai medencében lévő ízesülések mozognak és várandósság alatt rugalmassá vált szövetei megnyílnak. 

Amikor a baba megérkezik a nagyvilágba, és a vére szépen, finoman, lassan átpulzál a méhlepényből a testébe. A köldökzsinór anyagát képző Wharton-kocsonya a levegő hatására kocsonyás állagúból cseppfolyóssá válik és így - mivel már semmi nem tartja meg a köldökzsinór ereit - finoman, lassan elzáródnak. Addig a baba vére továbbra is szállítja az oxigéndús vért az anya teste felől és az időt biztosít, hogy a tüdeje finoman, puhán, lágyan töltődjön meg levegővel, és készüljön fel az egész életen át tartó igénybevételre.

Köldökzsinórvér blöff és a korai bőrkontaktus II.

Köldökzsinórvér blöff és a korai bőrkontaktus III.

Köldökzsinórvér blöff és a korai bőrkontaktus IV.

Köldökzsinórvér blöff és a korai bőrkontaktus V.