Akkor most hagyjuk vagy ne hagyjuk sírni a babát? Sír a baba I.

Emlékszel arra, hogy milyen egy jó sírás? Ami felszabadít, kimossa a fájdalmat és utána másképp látod a világot?

Emlékszel még, hogy képes arra, hogy erőt adjon, mert le tudtad vele tenni a terheidet?

igsy9ujtxl-400.jpg

Ezt a sírást keressük a babánál is, olyat, ami neki jó, ami segíti eligazodni a világban. Hogy megtanulhassa, hogy van válasz a világban és kifejezheti a fájdalmát, majd felszabadítást ad. Az ősember idejében a gyerek az édesanyja testén vagy közvetlen közelében volt, éjjel-nappal és nem volt szükség rá, hogy nagyon sírva kiabáljon utána, mert rögtön választ kapott jelzéseire.

Amit ma általában hallunk a gyerekektől az a "sírok az anyukám után" szívszaggató sírás. Mert nincs közel anya. Ha már ez sincs, akkor a gyerek megtanulta, hogy maradjon csendben, mert a világ nem válaszol. Ha pedig tovább kiáltozna, jönne a kardfogú tigris és felfalja. Ha szülője nincs a közelében szívszaggatóan hívja, mert számára ez a helyzet maga az életveszély. Ha nincs válasz, csöndben kell várakoznia. Ez a sírás fáj nekünk. Ezt nem szeretnénk hallani.

Az árvaházakban csend van.

A sírás a frusztráció ventilálásának és az egyensúly megtalálásának természetes módja. Számos pozitív élettani és lélektani hatása van.

A kisbabának meg kell tanulnia sírni. Jól sírni. Nem szívszaggatóan a szülei után, hanem felszabadítóan. Ehhez nyugalomra, kényelemre, biztonságra és védelemre, védettségre van szüksége. Ezt az édesanyja teste tudja elsősorban megadni. Minél több bőr-bőrkontaktus, annál inkább képes átadni magát, kifejezni a testi-lelki szükségleteit. Munkám során rendszeresen találkozom családokkal, újszülöttekkel és frissen szült édesanyákkal. Mielőtt az észnek teret engedünk, megnézzük, mit tud a tudatalatti és az ösztön. A kisbaba hosszában az édesanyja csupasz hasára kerül egy szál pelenkában, és várjuk a varázslatot.

A kisbabának sokszor furcsa ez a helyzet, az anyának is furcsa. De az ő kapcsolatukat erősítjük, támogatjuk és hagyjuk kibontakozni a szív legmélyéről. És van olyan kisbaba is, akinek először meg kell tanulnia sírni. A bőrkontaktus elősegíti azokat a folyamatokat, amik a biztonságot és a megnyugvást biztosítják.

Azzal tudjuk erősíteni a kisbaba bizalmát, biztonságérzetét, ha közben az édesanyja mélyen a szemébe nézhet, hallhatja a hangját és érezheti simogatását. Aztán a baba elkezd jelezni, lehet, hogy csak nyöszörög, de egy idő után majd elkezd panaszkodni, jelezni, kezdjük hallani a jó sírás, a panaszkodós sírás hangjait, mert már mer jelezni, biztos benne, hogy segítesz rajta, de mivel pici és más eszköze még nincs, csak a sírást tudja használni. Ezt a sírást várjuk, mert ez felszabadító, teherletevő és erőt adó sírás.

Aztán, ha kipanaszkodta magát, kicsit megnyugszik, megpihen és megteszi az útját a mellig, majd elkezd szopni, ellazul, és legtöbbször relaxálva elalszik.

https://www.youtube.com/watch?v=e9WtH4dq-cw

Ha egy gyerek nem tud sírni, az nagyon rossz. Engedd meg neki, hogy sírjon, és közben biztonságban legyen az öledben, karjaidban, szemedbe nézve. A kisbabák jobban szeretnek hosszában lenni az anyukájuk, apukájuk testén. Nagyobb gyerekeknél is sokat segít az ölelés, összebújás. Figyeld meg, hogy a kisgyerek ösztönösen bőrt keres, azért nyúlkál a póló alá vagy simogatja a karod. Az ölelés minden életkorban helyén való családtagok (szülő-gyerek, házaspár) között. Gyógyító, erőt adó. Még akkor is, ha újra és újra meg kell tanulni és ki kell fejezni.

A nőkben a prolaktin a sírásért felelős legfontosabb hormon, amelynek szintje sírás előtt és alatt megemelkedik. Ez a hormon felelős a tejtermelésért is. Szoptató anyák - tejserkentő a JÓ sírás!

Mikor megszületett ez a bejegyzés, több gondolatot is megosztottak velem az olvasók, így közzéteszek néhányat:

"Ez nagyon kemény. Egy barátnőm Kaliforniában kb. szocmunkásként kijár látogatóba a legdurvább helyekre, és ő is azt mesélte, hogy olyan családokban, ahol pl. drogos az anyuka, apuka nincs, a gyerekek meg csak úgy vannak, ugyanez a helyzet: baba megüti magát és nem sír, mert tudja, hogy úgyse reagál rá senki. Kevés dolog szívfacsaróbb annál, mint amikor egy baba megtanulja, hogy fölösleges sírnia."

"Dolgoztam pár hónapot csecsemőotthonban tényleg ritka a sírás, a kilencből két baba volt, aki megengedte magának. Nem bírtam ott sokáig! "

Igyekszem egyszer felvenni videóra, hogy hangja is legyen :)

Folytatása ITT >>>

Csomóné Lindmayer Katalin
2015. február 10.

Forrás:
http://mipszi.hu/hir/111031-ne-tartsd-vissza-avagy-siras-jotekony-hatasai
http://www.awareparenting.com/comfort.htm

Címkék: anya, sírás, bonding