Fehérlófia

Fehérlófia

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl volt, volt a világon egy fehér ló. Ez a fehér ló egyszer megellett, lett neki egy fia, azt hét esztendeig szoptatta, akkor azt mondta neki:

Látod fiam azt a nagy fát?
Látom.
Eredj fel annak a tetejébe, húzd le a kérgét.
A fiú felmászott, megpróbálta, amit a fehér ló mondott, de nem tudta megtenni. Akkor az anyja megint szoptatta hét esztendeig, megint felküldte egy még magasabb fára, hogy húzza le a kérgét. A fiú le is húzta. 
Erre azt mondta a fehér ló:

No, fiam, már látom, elég erős vagy. Hát csak eredj a világra... " (Arany László - Fehérlófia átdolgozása)

Fanyűvő, Vasgyúró és Hegyhengergető

Hol volt, hol nem volt, hetedhétországon is túl, az Óperenciás tengeren is túl, az üveghegyek mellett, volt egy szegény embernek egy kis háza. S abban feleségestül maga a szegény ember...
Egyszer az asszony nagy örömmel dicsekedett a férjének.
Úgy érzem anya leszek...
Fanyűvő lett a fiú neve.
Nőtt a gyerek, szépen fejlődött, erősödött évről évre. Már hat éves volt, de még mindig szopott. Egyszer odament a kisfiú egy óriási nagy tölgyfához.. Próbálgatta két kézzel mozgatni, de még csak a levelét sem tudta megmozdítani. Sírva fakadt: 
-Ej, de gyenge gyerek vagyok én!
Míg a fiú így búslakodott, elébe termett egy öreg emberke. Azt kérdezi a fiútól:
Fiam, mért sírdogálsz?
Sírdogálok, mert olyan erős szeretnék lenni, hogy ezt a fát tövestől kiszedjem a földből, és oda vigyem, ahová akarom.
No, azon ne sírdogálj fiam! Menj haza, és mondd meg az édesanyádnak, hogy szoptasson még hét esztendeig. És gyere ki minden esztendőben, aztán a fát próbáld meg-megrázni!...
Édesanyám, nagyon gyönge vagyok még. Azt mondta nekem egy öregember, hogy arra kérjem magát, szoptasson, még hét esztendeig.
Jól van fiam ... (Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese).

Növekedési, fejlődési ugrások

Ezek olyan életszakaszok, amikor az ember valamilyen testi, lelki fejlődésen megy át. Ezt az élet első szakaszában, szoptatott babáknál a szoptatások számának megnövekedésében veszi észre az édesanya.

Ha ezt a jelenséget nem ismeri, azt gondolja, hogy elapadt a teje, és elkezd kétségbe esni, pótolgatni ezzel-azzal, aminek az eredménye, hogy a szervezete nem kap újabb impulzust, és az anyatej mennyisége nem fog a kisbaba igényei után menni. A baba pedig az anyatej helyett más táplálékot, folyadékot kap, az anyai ölelés helyett pedig valami másfajta pótlékot. Érdemes mérlegelni, hogy megéri-e.

Igazából, ha megértjük, hogy mit jelent a fejlődési ugrás, akkor az édesanya oda tud figyelni erre, és meg tudja oldani. A lényege, hogy a baba fejlődésében valami változás áll be (növekszik, újabb mozgásformát tanult meg, nő a foga, betegség kerülgeti, szociális fejlődése változik, stb) ilyenkor anyához bújik, és erőt merít.

A számára legmegnyugtatóbb és legteljesebb módon. Szopni kezd. Ez eltarthat akár pár napig is, de a lényeg, hogy megoldódik. Feltöltődik a szeretet tartálya, és megy tovább a dolgára - felfedezni a világot.

Csomóné Lindmayer Katalin
2017. december 3.