Vannak kultúrák, ahol a babák pólyázása, szorosan körbetekerése kulturális jellegzetesség, a hagyomány része, van ahol egyszerűen funkcionális szükséglet, praktikus szempont.
Ne tévesszük össze ezeket a kisbaba személyes, egyéni szükségleteivel.
A tundrán az asszonyok nagy prémes bundákba bugyolálják saját magukat, és kívülről kötik fel a babájukat speciális hordozóeszközben. Erre azért van szükség, mert nagy hidegek vannak, sokat gyalogolnak vagy vándorolnak a pusztában. Ott a babát nehéz lenne belülről testközelbe kendőben felkötni az anya/apa/nagytestvér testére. Ez a megoldás számukra a helyi adottságokhoz és szükségletekhez igazodik.
Ezt a hagyományt főleg az orosz részeken, a volt Szovjetunió területén láthatjuk még ma is beépülni, fennmaradt hagyományként, bár már nem lenne rá szükség. Természetesen a világ más tájain (magyarlakta vidéken is) volt ilyen hordozóeszköz, de nálunk már kikopott.
Az alábbi videó egy ilyen hagyományt őrző családot mutat be.
Mégis miért hoztam ide?
Láthatjuk, ...
- amint egy kedves csecsemősnővér harátozott, szakértő és rutinos mozdulatokkal kicsomagolja, felöltözteti és bepólyázza a babát. Szép masni is kerül rá. Kap virágcsokrot cserébe
- Anya is kap lufikat, meg ő is rengeteg virágot. Szó sincs a kisbaba vagy az édesanya szükségleteiről.
- azt is, ahogy a kisbaba reagál - most nézd meg a videót úgy, hogy csak rá, a kisbabára koncentrálsz - a mozdulataira, izomtónusára, színére, arckifejezésére. Mit találtál? Mi változott?
Mit nem láthatunk?
- az AnyaBaba egységet
- a kisbaba szükségleteire adott adekvát válaszokat - a várandósság alatti teljes időszakban arra készült, hogy a méhen belüli egységet a méhen kívül is tovább tudja működtetni, a szervezete erre van felkészülve, így működik a születés utáni időszakban. Olyan élettani folyamatok zajlanak benne, amik a későbbiekben soha többet nem lesznek elérhetők.
- az édesanya szükségleteire adott adekvát válaszokat - a várandósság alatti teljes időszakban arra készült, hogy a méhen belüli egységet a méhen kívül is tovább tudja működtetni, a szervezete erre van felkészülve, így működik a szülés utáni időszakban. Teljesen más élettani folyamatok és hormonális szintek zajlanak benne, mint akár a várandósság előtt vagy alatt
- Szó sincs a sztyeppén, tundrán hordozásról, ami miatt a babát ezen a módon kéne bebugyolálni
Miért gondolják mégis, hogy ez jó lehet?
- a baba jó be van bugyolálva, szereti a szorítást, körbeölelést - ez emlékezteti az anyaméhre
- a kisbaba kibújt már ide, erre a világra, nem visszamenni akar, hanem biztonságos közeget, ami hasonlít az addig ismerthez, ahonnan finoman, lassan tud elindulni felfedezni a világot és magába szívni a földi létet, megtanulni a méhen kívüli életet. Ezt hívhatjuk adaptációs időszaknak is.
- miért kéne anyai ölelést szimulálni, ha anya elérhető?
- szakértő csecsemősnővér látja el rutinos, határozott, szakszerű mozdulatokkal
- a kisbabát egyáltalán nem érdekli, hogy hány diplomája, hány év szakmai tapasztalata van a szakszemélyzetnek
- a kisbaba az édesanyja rutintalan, esetlen, határozatlan, ám de szeretettel teli mozdulataira vágyik
Mégis, mi a jó az AnyaBaba párosnak és a családnak?
- bőrkontaktus közvetlenül szülés után, amikor az édesanya testében végig tudnak menni a szüléshez tartozó folyamatok
- bőrkontaktus születés után, amikor a kisbaba szervezetben végig tudnak menni a folyamatok, és finoman, lágyan tud adaptálódni a méhen kívüli életre
- az édesanya gondozza az újszülöttet, legjobb, ha az édesapával megosztva, nagyobb testvreket lehetőség szerint bevonva
- az első időben minél több bőr- és testkontaktus anyával, apával
- kapcsolat a nagyobb testvérekkel is, akik aktívan be vannak vonva és kellően megszeretgetve
- AnyaBaba páros egységét támogató családi kör
A kisbabát figyeld - mindig válaszolni fog :) legalábbis az elején, amíg még nem tanulja meg, hogy ne jelezzen
A gyermek az anyához tartozik.
Az anya a gyermekéhez tartozik.
A gyermek a szüleihez tartozik - minden körülmények között.
Csomóné Lindmayer Katalin
2020. október 29.
