Nos, kezdjük a #Sárkányok_háza

glamour.hu/monitor/sarkanyok-haza - Miguel Sapochnik rendező interjú alapján

Tudom, most mindenki erről beszél, így aztán én is.
Nem, nem kattantam rá - egyelőre maradok a koreai sorozatoknál :). Időnként persze kinézek onnan, de mindig visszatérek.

Szóval a sztoriban arról van szó, hogy "Aemma királynő hosszú évek óta próbált fiú utódot szülni a királynak, tíz év alatt öt magzatot vesztett el."

(0. a király felesége királyné)

1. nem, nem a királyné vesztett el 5 magzatot, hanem a királyi pár - egy édesanya és egy édesapa - vesztette el 5 gyermekét. Ez már önmagában fájdalmas és félelmetes. Kellő feldolgozás, gyászmunka nélkül a következő várandósság és szülés egyre nehezebb, fájdalmasabb és rettegéssel teljesebb.

2. "próbált fiú utódot szülni a királynak" ez egy elég furcsa narratíva, amit nők=férfiak folyamatosan kimondanak gondolkodás nélkül csak épp nem király, hanem egyéb szerepel a mondatban.
Ha csak technikailag nézzük: a király pedig évek óta próbált fiút nemzeni a királynénak :)
Igen, az uralkodó családoknál a nemzetség fenntartása, az utódlás biztosítása az uralkodó pár elsődleges feladatai közé tartozott. Az utód feladata pedig, születésétől fogva, az utódlásra való felkészülés. A sokadik gyereknek (fiúnak, lánynak) egyaránt.

Nézzük tovább:
"haldokolni kezd szülés közben, kisfiát farfekvése miatt nem tudja természetes úton világra hozni. A királyi orvos és tudományos tanácsadó tulajdonképpen a császármetszés középkori verzióját javasolja a királynak megoldásként: „Az apának ilyenkor meg kell hozni egy lehetetlen döntést. Fel kell áldoznia egyet, vagy elveszíti mindkettőt” Aemmának nem volt választása. A férje gyakorlatilag meggyilkolta. És ez jól mutatja a jelenlegi világ helyzetét, amelyben élünk."

3. A farfekvés NEM halál indikáció. Csodálatosan meg lehet születni úgy is, hogy a kisbaba a popsijával készül kifelé a világba. Jelenleg még sokan élnek a világban úgy, hogy fordítva voltak az anyaméhben, de a szülészet még tudta ezt kezelni, az orvostudomány még nem telepedett rá azzal a gondolattal, hogy csak és kizárólag császármetszéssel lehet így megszületni.
Tehát, ez a kép a filmben egy átgondolatlan, és ezért patológiát terjesztő és kártékony jelenet.
Még egyszer - farfekvéses kisbaba csodálatosan képes megszületni a szülőcsatornán keresztül természetes módon.

4. Amiért hálás vagyok - meg lehet látni a császármetszés EREDETI célját. Mentsünk meg legalább egy életet. Igen, a csm-be az anyák 100% belehalt, mert nem volt ismeretes az a módszer, amivel a nagy hasi műtét után az anyai testet össze lehetett varrni úgy, hogy túléljen. Sem olyan fertőtlenítő, higiéniás eszközök sem voltak elérhetőek, amik a fertőzéseket biztonsággal megakadályozták volna.

"Az ókori Róma szülészei, bábái is ismerték a módszert, de csak a magzatnak a haldokló vagy halott anyából való kimetszésére alkalmazták. Erre egy császári rendelet kötelezte őket (Lex regia, Numa Pompilius /i.e. 715-673/ király rendelete).

Bizonyíthatóan az első ilyen sikeres beavatkozásra 1610. április 22-én került sor Wittenbergben, Németországban. Az esemény Jeremias Trautmann sebész nevéhez fűződik. Az anya 25 nappal élte túl a műtétet, majd végül szepszisben halt meg. Trautmann érdeme az volt, hogy a méh sebét selyemmel varrta össze. Az első komolyabb sikert, ahol az anya jóval túlélte a beavatkozást, Írországban, 1738-ban (Mary Donally), majd 1793-ban Angliában (Barlow) végezték. Ennek ellenére abban az időben a halálozás 75-95 % volt és ezért inkább a magzat életét áldozták fel az anya érdekében, minthogy rutinból császármetszést hajtsanak végre."" (sobel.hu A császármetszés története)

Akkor most már tisztábban látjuk?
A csm nem azért jött létre, hogy
- a filmekben a ffi-nő közötti ellentétet lehessen ilyen kifacsart módon ábrázolni,
- sem azért, hogy valamilyen guru ráolvasása alapján ki legyen számolva a gyerek pontos születési ideje
- sem azért, mert a csm ma már az orvos számára egy rutinműtétté fejlődte ki magát, és rengetegen, de tényleg rengetegen visszaélnek vele
- sem azért, mert ez tűnik kényelmesebbnek, gyorsabbnak, egyszerűbbnek - mert egyáltalán nem az. A hosszú távú következményeiről tessék tájékozódni, szívesen mesélek én is.

Szóval a csm egy nagy hasi műtét, aminek célja az életmentés. Elsődlegesen a 'legalább egy életet mentsünk meg' akaratból, igyekezetből született, jött létre.

"A jelenet természetesen – görbe tükröt mutatva a mai társadalmunknak – rengeteg kérdést felvet arról, hogy mégis milyen jogon dönt a király a királynő testéről, és gyakorlatilag az életéről."

5. ha a királyné egyedül kell döntsön mindenről, akkor természetellenesen egyedül, kínzóan magányos lesz. Ez a gondolat a nőt, az anyát egyedül hagyja, kitaszítja a magányba, kilöki a szüléssel együtt a közösségből.
A szülés nem az ő sajátja, ez egy mikroközösség - család közös eseménye, egy királyi párnál az egész nemzet eseménye.
Hány anya szenved manapság attól, hogy egyedül van hagyva, egyedül kell mindent csinálnia, senki nem segít a gyerek(ek) körül. Itt kezdődik - amikor az első pillanatban a fősodor azt kívánja, hogy mindenkinek kuss legyen, a nőre hárítanak minden felelősséget egyes egyedül.
Elképesztő önámítás és ellentmondás.
Ráadásul veszélyes és kegyetlen!

6. A fenti sztoriban a királyné haldoklott - ezért döntöttek a csm mellett.
A király nem gyilkolta meg.
Nem a király gyilkolta meg.

A királynénak nem azért nem volt más választása, mert a király egy szemétláda, aljas gazember, érzéketlen férj és apa, hanem azért mert nem voltak még feltalálva azok az eszközök, műszerek, eljárások, technológia.

7. Ha anyaként engedték volna szóhoz jutni (producer, rendező, forgatókönyvíró, akárki), akkor megszólalt volna az anya, és az egyetlen lehetségest választotta volna - ahogy az anyák a világ minden táján ezt tennék - hogy mentsék meg a gyermekét.
Az már csak egy mellékes adalék, hogy egy magasan képzett nőnek (királyné) tisztában kellett lennie a csm valódi céljával és minden következményével. Nem úgy, mint ma, ahol rengetegszer hazudnak a szülő nőnek és családnak, hogyha nincs csm, akkor mindketten azonnal meghalnak. Miközben semmilyen indikáció nincs rá.

8. És nem, nem mutatja a világ jelenlegi helyzetét abban a vonatkozásban ahogy ezt a riportban a Miguel Sapochnik rendező nyilatkozza.

Tehát az egész feltételezés, amire a sorozat épül hamis, negatív és épp ezért ingatag, labilis, megosztó és széthúzást generáló. Azon kívül pedig traumát erősít fel, ahelyett, hogy kisimítana, megerősítene, kiteljesítene.

9. Az, hogy a megkérdezett nők ennyire nem képesek kiállni magukért, és ezt a feszültséget generáló, hazugságokon alapuló, patológiát képesek csak közös erővel összehozni a stábbal, na, ez a görbe tükör és elkeserítő számomra. Úgy tűnik az agymosás ezen a téren egész jól sikerült - ffiak elnyomnak, kizsigerelnek, meggyilkolnak, farfekvéses baba nem tud világra jönni premisszák esetében.

10. A művészet azon kívül, hogy szimbólumokat használ, feladata az edukáció, a katarzis és kisimulás elérése is.
Itt újfent nem sikerült!

Bízom benne, hogy találkozni fogunk olyan művekkel is, amik a profiton kívül mást is nézni fognak, és képesek lesznek értéket letenni a vászonra.

+1 (ezért inkább maradok a koreai sorozatoknál továbbra is ;) )