Megannyiszor halljuk, hogy a szeretet agyonnyomja a gyereket. A szülő agyonszereti a gyerekét/gyerekeit.
A "túl sok a szülői szeretet" megállapításhoz hozzátennék egy olyat, hogy ebből soha nem sok.
A sok az, ha a sérült szülő a traumáit a gyerekein/gyerekeivel akarja kompenzálni/megoldatni - akkor tényleg ez a vége, de nem az egészséges szeretet a hibás, hanem a feldolgozatlan trauma, ami újabb és újabb traumákat/nehézségeket/gátakat generál.
Ha a feltétel nélküli szereteten keresztül szemlélünk, megláthatjuk azt, ami maga a szeretet.
Ha a fájdalmainkon keresztül látunk, akkor itt az ideje erre ránézni, kidolgozni, elengedni, átírni és megbocsátani.
Kezdve önmagammal.
Csomóné Lindmayer Katalin
2017. október 4.
