A méhlepényben és a hozzávezető erekben lévő vér a babához tartozik, ez adódik hozzá a testében lévő mennyiséghez és ez képzi az ő teljes vérmennyiségét. Ha ezt nem kapja meg, mert a köldökzsinórja el van vágva, elveszti az erejét és a felépülésre, túlélésre kell az energiáit fordítania.
A köldökzsinórvér tárolásához a köldökzsinórt a születés után minél hamarabb meg kell szakítani, hogy a benne áramló vért még ki lehessen nyerni, mielőtt még a Wharton kocsonya összezárná az ereket és megszűnne benne a pulzálás. A baba így nem jut ahhoz a vérmennyiséghez, amire szüksége van, hanem az egy kémcsőbe kerül valahol egy fagyasztóban. Ezt a későbbiekben nem fogja tudni visszakapni soha többet. A saját köldökzsinórvérét pedig a legeslegritkább esetben találják majd arra alkalmasnak, hogy saját maga felhasználja. Többek között azért, mert leginkább genetikai eredetű betegségekhez használnák fel, amire a saját nem alkalmas.
A köldökzsinór (funiculus umbilicalis) hossztengelye körül többszörösen csavarodott, kiviselt terhességben kb. 50 cm hosszúságú, mutatóujj vastagságú, szürke színű, puha tapintatú magzati mellékrész, amely a méhlepény és az embrió ill. a magzat között teremt összeköttetést. A köldökzsinórban két verőér (köldökartériák) és egy visszér (köldökvéna) fut spirálisan, amelyeket rugalmas, vastag, zselés anyag – érett kocsonyás kötőszövet – ölel körül, az ún. Wharton-kocsonya, lényegében ez képezi a köldökzsinór anyagát. Ennek fő funkciója az erek összenyomódástól való védelme. A három ér szállítja a tápanyagokat és az oxigént az embrió ill. magzat számára: a véna oxigéndús, tápanyag-gazdag vért visz a magzathoz, az artériák oxigénben és tápanyagban szegény vért juttatnak vissza a lepényi (placentaris) keringésbe. Az erek spirális lefutása miatt hosszuk nagyobb mint maga a köldökzsinór hossza, így a köldökzsinór húzásakor nem lehet elzárni azokat. A köldökerekben folyó vér tartja a köldökzsinórt feszes állapotban, ezért – és a Wharton kocsonya lágygumi-szerű állaga miatt – az ritkán törik vagy csomózódik meg.
Kép: A köldökzsinór változásainak fázisai a szülést követő 15 percben
Miután a méhlepény befejezi a vér áramoltatását a babába, nagyon nehéz levenni akár azt a pár milliliter vér mennyiséget is, ami a vércsoport meghatározáshoz kell. A nagy köldökzsinórerek kiürülnek és miután a placenta is megszületik, a vér a kis erekben elkezd megalvadni.
Lehetetlen elegendő, nem alvadt vért összeszedni ezekből a kicsi erekből, melyek a méhlepényt behálózzák. A köldökvér-levétel minimális mennyisége 45 ml.
Gyermekorvosi irányelvek azt mondják, hogy ’az újszülöttektől és gyerekektől levett vér mennyisége 24 órán belül nem haladhatja meg a teljes vérük mennyiségének 5 %-át - azaz egy 3,6 kilós újszülött vérmennyisége nagyjából 280 milliliter – tehát a maximum levett vér 14 ml lehetne.
Hogyhogy ezeket a szabályokat éppen közvetlenül a születés után nem alkalmazzák? A köldökvér gyűjtő zacskók 250 milliliteresek (igaz már tartalmaznak 35 ml alvadásgátló folyadékot). A legkisebb elfogadható vérmennyiség 45 ml, a maximum lehetséges 215 ml. Ez a vérmennyiség egy újszülött vérének igen jelentős része. Ha egy felnőtt ember ennyi vért vesztene, nem tudná károsodás nélkül kiheverni. Miért gondoljuk, hogy az újszülött ezt jól viseli?
Hogy lássuk is, hogy mennyi az annyi, megmutatja nekünk Penny Simkins ebben a videóban: Folyt. köv.
Köldökzsinórvér blöff és a korai bőrkontaktus I.
Köldökzsinórvér blöff és a korai bőrkontaktus II.
Köldökzsinórvér blöff és a korai bőrkontaktus III.
Köldökzsinórvér blöff és a korai bőrkontaktus IV.
Köldökzsinórvér blöff és a korai bőrkontaktus V.
