Sajtómegjelenés: Új Ember Hetilap - 2013.06.09.
2016. július 16. írta: CsLKati

Sajtómegjelenés: Új Ember Hetilap - 2013.06.09.

Köszönjük a megjelenést az Új Embernek!

"A szülői kompetenciák kibontakozását, az anya-gyermek kapcsolat alapjainak megerősítését, a családdá válás folyamatát segíti, ha a bőrkontaktus az újszülött és az édesanya között folyamatos és közvetlen lehet. Az előadás hallgatói példákat láthattak arra, hogy az édesanya testén bármilyen beavatkozás – akár az újraélesztés is – elvégezhető anélkül, hogy a babát el kellene választani az anyától. Császármetszésnél például már a műtőben az anya mellkasára kerülhet a kisbaba. Ezeknek az alapvető feltételeknek a megvalósulását biztosítja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaira épülő AnyaBababarát gondoskodás."

Az életvédő fórum ülésén Csomóné Lindmayer Katalin A szülés-születés utáni traumák és az eugenika, valamint a gyógyulás útjai a korai kötődés támogatása által címmel tartott előadást. Beszámolt az AnyaBaba-barát szülészet magyarországi meghonosítása érdekében végzett eddigi munkáról, valamint ismertette az anya- és újszülött- központú szülészeti ellátás alapelveit. Ezek között szerepel, hogy az anya és a gyermek a várandósság, a szülés és a kisgyermekkor ideje alatt eggyé forrott egységet képeznek, érdekeik nem ütköztethetők, és nem választhatók szét.


Az életvédő fórum ülésén Csomóné Lindmayer Katalin a posztabortusz- szindrómával kapcsolatos általános félreértésként említette, hogy az anyát elkövetőnek tekintik, holott, ha az anya és a gyermek duális egysége felől tekintünk rá, akkor ő maga is sokkal inkább áldozat. A magzat elvesztése utáni tünetek számos tekintetben megegyeznek a háborús veteránoknál, a megerőszakoltaknál, a rablások áldozatainál tapasztalható poszttraumás stressz-szindróma tüneteivel, amelyek normális válasznak tekinthetők egy intenzív félelemmel és kontrollvesztéssel járó, szélsőségesen traumatikus helyzetre. Az abortusz ugyanakkor a kritikus mértéket átlépve immár kollektív traumává lett. Beépült a társadalom normarendszerébe, több nemzedék alatt általánosan elfogadottá vált, így transzgenerációs traumáról is beszélhetünk, amely – mivel a gyermekkel kapcsolatos – az apákat is érinti.

A várandósság alatt végzett genetikai vizsgálatoknál a fejlődési rendellenesség gyanúja esetén sok esetben rutinszerűen abortuszt javasolnak a családnak. Ez az eljárás az eugenika tárgykörébe sorolható módszer, hiszen arra irányul, hogy a várhatóan nem teljesen egészséges „egyedeket” már magzati állapotukban elpusztítsák. Csomóné Lindmayer Katalin nem ért egyet azzal a szemlélettel, amely elvárásként fogalmazza meg, hogy csak testileg egészséges emberek alkossák a társadalmat. A várandósgondozás jogszabályi módosításával kapcsolatos társadalmi egyeztetés keretében a genetikai vizsgálatok kritikája is megfogalmazódott. A módosítások után a rutinszerűen végzett, ma még kötelező genetikai vizsgálatok várhatóan elkerülhetők lesznek.

A szülés-születés utáni lelki traumák okai között szerepel az is, hogy a magyar kórházak nagy részében szülést követően az újszülöttet elválasztják az édesanyjától, aki csak bizonyos időközönként kaphatja meg a kisbabáját. Ez a szeparáció az anya és a gyermek duális egységének megbontását eredményezi. Születéskor a szeretetért, a szerelembe esésért felelős úgynevezett centrális oxitocin hormon szintje rendkívül magas mind az anya, mind pedig az újszülött csecsemő szervezetében. Ha a gyermeket külön szobában helyezik el, s ezért az anya és a kicsi nem lehetnek fizikai közelségben, azaz nem látják, érzik, tapintják, szagolják egymást, akkor más hormonok veszik át a szerepet, amelyek a kisbabánál erős félelem, az anyánál gyászreakció kialakulását váltják ki. Ez a „saját élet, illetve a közeli hozzátartozó életének veszélye” miatt létrejövő félelemérzés és a kontrollvesztés idézi elő azután a poszttraumás stressz tüneteit. Ilyen tünet lehet például a depresszió is, amelyet sajnos sokszor nem ismernek fel, vagy rosszul, nem a gyökereinél kezelnek.

A szülői kompetenciák kibontakozását, az anya-gyermek kapcsolat alapjainak megerősítését, a családdá válás folyamatát segíti, ha a bőrkontaktus az újszülött és az édesanya között folyamatos és közvetlen lehet. Az előadás hallgatói példákat láthattak arra, hogy az édesanya testén bármilyen beavatkozás – akár az újraélesztés is – elvégezhető anélkül, hogy a babát el kellene választani az anyától. Császármetszésnél például már a műtőben az anya mellkasára kerülhet a kisbaba. Ezeknek az alapvető feltételeknek a megvalósulását biztosítja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaira épülő AnyaBababarát gondoskodás. A résztvevők videót láthattak az újszülött első perceiről – arról az egészséges, természetes mozdulatsorról, amelyet a csecsemő akkor tud elvégezni, ha az édesanya testén ősi ösztönöktől vezérelve megtalálhatja a táplálék forrását, amely évmilliók óta a túlélés esélyét jelenti minden újszülött számára. Egy thaiföldi anonim szülészeten, ahová többnyire azért mennek a nők, mert le akarnak mondani gyermekükről, az újszülöttek immunrendszerét erősítendő, a szülést követően rögtön ráhelyezték a babákat az anyák testére. Azt tapasztalták, hogy a szülés utáni közvetlen bőrkontaktus eredményeképpen negyven százalékkal nőtt a hazavitt gyerekek aránya, és hatvan százalékkal emelkedett azoknak a nőknek a száma, akik szoptatni kezdték gyermeküket. Az anyává váláshoz elengedhetetlen, hogy a nő anyaként tarthassa kezében a gyermekét.

Hazánkban az AnyaBaba-barát szülészet elindításához referenciaintézményre lenne szükség; keresik azt a kórházat, amely befogadná a kezdeményezést. Csomóné Lindmayer Katalin úgy fogalmazott: „Nagyon biztatóak a Budai Irgalmasrendi Kórházzal folytatott tárgyalások.”

http://ujember.hu/eletvedok-foruma/

szerző: Agonás Szonja

Új Ember Hetilap - Hetilap 2013.06.09.

A bejegyzés trackback címe:

https://szuletesmese.blog.hu/api/trackback/id/tr868893282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása