Szül(et)ésmese

2019.jan.18.
Írta: CsLKati Szólj hozzá!

Szülőágy

Az állítható szülőágy megfelelő használat mellett, amikor a szaksegítség képes az anya igényeit és szükségleteit figyelembe véve támogatni a szülés folyamatát. Ne felejtsétek el ezt a pozíciót se!

Szülésfeldolgozás - újrakapcsolódás

Sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon miért csinálom ezt, mi értelme van?
Amikor az a visszajelzés érkezik, hogy megtaláltam a kapcsot a gyermekemhez, egymásra találtunk, már értem és érzem őt, akkor tudom, hogy ez az, ami az igazi célja. Kapcsolódástól kapcsolódásig! :)
Íme egy újabb visszajelzés a decemberi szülésfeldolgozó után ...

Vége van. Végre.

Mother with little daughter Free Photo
Kép forrása: FreePik
Vége van. Végre. 5 év után. Bizonyságul írom azoknak, akik még küzdenek, hogy létezik vége. Az utóbbi hetekben Veronika születése körüli traumám nagyon felkavarodott, sokat foglalkoztam vele. Nem körbe-körbe jártam, hanem új aspektusok jöttek be, olyanra is rá tudtam nézni, amit eddig elhessegettem. 

Biztos a decemberi szülésfeldolgozó alkalom, vagy a közelgő szülésem (ahol megint egy lányt fogok szülni, de már másikat), vagy mindegyik egyszerre...

Tegnap visszamentem ahhoz a pszichológushoz (a nőgyógyászom javaslatára!), akinél 1,5-2 éve előkerült ez a téma. És ma éjjel/ hajnalban megérkezett hozzám (a lelkem mélyére is) az felismerés, amire már 5 éve várok, hogy Veronika fontos nekem. Nagyon nagyon fontos. És már a születésekor is az volt.
Mikor kb 8 cm tágulásnál leálltak a fájások, nekem egy kis szusszanásra lett volna szükségem, aztán arra, hogy vehessek egy nagy levegőt és dönthessek úgy, hogy na, most megszülöm a gyereket.
Ehelyett döntöttek a fejem fölött és oxitocinnal kihajtották belőlem. Óvodás kislányt csináltak belőlem, és lelöktek a csúszdáról. Nem várták meg, amíg magamtól lecsúszom. Belőlem ez dühöt és dacot váltott ki.

Nesztek!

Majd mikor megszületett Veronika, akkor azt gondoltam, hogy "Nesztek, itt a gyerek, akit úgy hajtottatok, ezt akartátok, most megkaptátok, engem meg hagyjatok békén!" Ez a "nesztek" nem egy hanyag legyintés volt, hanem végtelen fájdalom volt benne. Letéptem a fél karom, és azt vágtam hozzájuk. Kitépték belőlem a gyereket, nem én döntöttem el, hogy most megszülöm. Az ellenem elkövetett erőszak ellen lázadtam, nem a gyerek ellen.
Sokáig azért nem mertem erre ránézni, mert éreztem, hogy nagyon fáj, és volt benne egy kis lelkiismeret furdalásom is, így azt hittem, hogy valami iszonyatos bűnöm van ott abban a  csomagban, amit nem bírnék el. Pedig amit bűnömnek éreztem, az csak annyi, hogy hagytam, hogy ez megtörténjen, de nem én vagyok a hibás azért, mert bántottak. A gyereket is bántották, és nem tudtam megvédeni. (Egyébként hiszem, hogy nem tudták, mit tesznek.)
Most, hogy végre sikerült ezzel a "nesztek"-kel szembenézni, megtaláltam benne azt az iszonyatos fájdalmat amit az okozott, hogy elvették a gyerekemet. Ez a fájdalom a bizonyságom arról, hogy milyen fontos ő nekem.
Mikor Bence született, és odanyomták az orrom alá, hogy pusziljam meg. Az a hatalmas boldogság, amit akkor éreztem, azt jelentette, hogy Bence nagyon nagyon fontos nekem. Az a boldogságba csomagolt üzenet azonnal megérkezett hozzám, és azóta tudom, minden pillanatban, minden porcikámban, hogy szeretem őt.

Fájdalomba csomagolt szeretet

Veronikával kapcsolatban ez a fontos üzenet, hogy nagyon szeretem őt, fájdalomba volt csomagolva, és nem bírtam kinyitni, egészen mostanáig.
Mint Krisztus keresztje. Annak is az az üzenete, hogy Istennek nagyon nagyon fontosak vagyunk, és az is fájdalomba van csomagolva. Olyan iszonyatosba, hogy ránézni sem merünk. Legalábbis én, csak néha, fél szemmel, egy-egy pillanatra.
Aztán mikor sikerül ránézni, meglátni benne a szeretetet, megszeretni ezt a fájdalmat, magamhoz ölelni ezt a fájdalmat (hiszen ez jelenti azt, hogy szeretem a gyerekemet), akkor jön a feltámadás, megváltás.
Dicsőség az Úrnak!
Most kedden, mikor épp ezen szenvedtem szentségimádáson, ezt kaptam egy könyvjelzőn. A fentiek után számomra mélyebb értelmet kapott:
"Semmi sem lehet hatalmasabb, mint Jézus - a félelmeid sem. Hozzá kiálts, és szabadítása bizonyosan megérkezik."
A képen a következők lehetnek: 1 személy, gyermek és túra/szabadtéri
Kép forrása: NN Foto 
Eddig a megosztás, visszajelzés. Ez veled is megtörténhet. Neked is lehet vége!
Ha te is szeretnéd letenni, átírni és kicsomagolni a fájdalomba csomagolt szeretet, keress bátran. Szülés/születésfeldolgozókon, csoportos vagy egyéni alkalmakon.

Apa és a szülés III.

Évezredek óta az apák is részesei a szülésnek.

Férfiből apává válnak

x gyermekes apából x+n gyermekes apává válnak.

Ugyanolyan transzformáló, átalakító és fejlődést biztosító esemény a férfiak számára, mint a kisbaba és az édesanya számára.

Sok-sok érdekes történet van a néprajz és a kulturális antropológia könyvtárában, ahol a szülés, mint női körben, biztonságban zajló esemény jelenik meg. Az apák valahogy kimaradnak ezekből a mesélésekből, és sokszor azt halljuk, hogy férfinak ott semmi keresnivalója.

Valójában van. De ezt is, mint sok minden mást újra kell tanulnunk. Sokszor, sok helyen - tanyákon, hegyekben, valami miatt elzárt hajlékokban az apák voltak azok, akik a szülés aktív támogatói és segítői voltak. Lehet, hogy kisgyermekként közelében voltak a szülésnek, mert születtek a testvérei, unokatestvérei, barátai testvérei és természetessé vált, hogy ilyen létezik. Akaratlanul is részesévé vált a mozdulatsoroknak, amiket megfigyelt, és amikor szükség volt rá, elővette azokat. 

Lehet, hogy látott nem egy élőlényt elleni, lehet, hogy segédkezett is ezekben. Látott éltet és halált. Gyerekként is és felnőttként is, és ez az élete részévé vált. Épp ezért tisztelettel is képes volt felé fordulni. Ugyanígy, amikor a kisbabája megszületett, nem csak a saját nemzőképességének manifesztációját látta benne, hanem az élet továbbadását, amiben a férfi és a nő is szerepet vállal, részesévé válik, egymás cinkosai lesznek ebben és közösen szülővő érlelik egymást. Már hárman. Egyik sem tud meglenni anélkül, hogy ez nyomot ne hagyna a másikban.

Manapság divattá vált az apás szülés. Ez nem jó, nem rossz, egyszerű tény. Szabad aktívan részt venni a szülésben, szabad távol lenni a szüléstől. Tedd azt, amiről azt érzed, hogy ez neked komfortos és biztonságos. Ha szeretnél ott lenni, keresd olyan apatársak kapcsolatát, akik jelen voltak és pozitív megerősítésként emlékeznek vissza.

Képtalálat a következőre: „father and baby”

A kisbaba ugyanúgy vágyik az édesapjára, mint az édesanyjára. Szüksége van az érintésre, arra a férfi erőre, amit csak apa adhat meg. Arra a másfajta biztonságra, ami egy másfajta kapcsolódást indít meg benne. Ez formálja és alakítja őt azzá, ami majd felnőttként az életen át végigkíséri. Az anya erő és az apa erő. Anya folytonos bújó, meleg, puha lágysága. Apa erős, szilárd, tisztelettel teli határozottsága.

Apák, szükség van rátok! Várunk titeket, hogy megérkezzetek. Legyetek jelen apaként a világban. 

404650_10151172328986692_2008183055_n.jpg

Forrás: Robbie Williams fanoknak ... a büszke apa 2 napos lányával, Theodora Rose-zal, saját blogján megjelentetve. (2012)

Csomóné Lindmayer Katalin
2018. december 10.

 

Címkék: apa, szülés, baba, bonding

Cuki mikulásruhás babák ...

A képen a következők lehetnek: 1 személy, belső térA képen a következők lehetnek: 2 ember, alvó emberek és baba

Erre a képre hívtam fel egy ismerősöm a figyelmem, ami a minap a Karcagi kórház Facebook oldalán jelent meg.

Rengeteg megosztás és lájk született, hogy mennyire kedvesek ezek az alulfizetett nővérkék, akik így kitesznek magukért és kedveskednek az anyukáknak.

A cukizások, a szivecskék, stb reakciók megerősítik azt a tényt, hogy kollektív transzgenerációs traumáról van szó. Ez a trauma a szeparációtól lett. Ettől gondolja a társadalom nagy része, hogy ez a normális, bármennyire is a szeparáció egy patológiás állapot. Amit látunk a bejegyzés alatt az gyakorlatilag ventillálás, bagatelizálás és az önigazolás, mert valójában legbelül kegyetlenül fáj, annak a hangja, hogy már annyira egyek vagyunk - én és a szeparációs trauma, hogy nem látok ki belőle, nem tudom érzékelni. Ehhez kell meggyógyulni, és lehet is.

Jogi, morális és etikai szempontból is minimum elgondolkodtató, hogy idegen emberek más gyermekét jelmezbe öltöztetik és látványosságként mutogatják. A gyerekekre is vonatkozik az adatvédelmi, valamint az egészségügyi törvény, ami kimondja, hogy a gyereknek joga van a folyamatos kapcsolattartásra a szüleivel, beleegyezés nélkül nem lehet a testéhez idegeneknek hozzáérni és nem lehet felvételeket készíteni, sem azokat nyilvánosan közzétenni beleegyezés nélkül.

Ez nem cuki! Ez bántalmazás, mivel a babák szervezetében olyan folyamatokat vált ki a szeparáció=az édesanyától való elválasztás, aminek rövid és hosszú távon is negatív hatásai vannak.

A szülés-születés utáni lelki traumák okai között szerepel az is, hogy a magyar kórházak nagy részében szülést követően az újszülöttet elválasztják az édesanyjától, aki csak bizonyos időközönként kaphatja meg a kisbabáját.

Ez a szeparáció az anya és a gyermek duális egységének megbontását eredményezi. Születéskor a szeretetért, a szerelembe esésért felelős úgynevezett centrális oxitocin hormon szintje rendkívül magas mind az anya, mind pedig az újszülött csecsemő szervezetében. Ha a gyermeket külön szobában helyezik el, így az anya és a kicsi nem lehetnek fizikai közelségben, azaz nem hallják, látják, érzik, tapintják, szagolják egymást, akkor más hormonok veszik át a szerepet, amelyek a kisbabánál erős félelem, az anyánál gyászreakció kialakulását váltják ki. Ez a „saját élet, illetve a közeli hozzátartozó életének veszélye” miatt létrejövő félelemérzés és a kontrollvesztés idézi elő azután a poszttraumás stressz tüneteit. Ilyen tünet lehet például a depresszió is, amelyet sajnos sokszor nem ismernek fel, vagy rosszul, nem a gyökereinél kezelnek.

A jó hír az, hogy ebből lehet gyógyulni.

professional-birth-photography-competition-winners-labor-2018-5ad45a8631596_700.jpg

Ezeknek az alapvető feltételeknek a megvalósulását biztosítja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaira épülő Nemzetközi Szülészeti Kezdeményezés.

Az anyává váláshoz elengedhetetlen, hogy a nő anyaként tarthassa kezében a gyermekét.

Mekkora boldogság lehetett volna, ha ezek a kisbabák az édesanyjukkal lehettek volna ... bízom benne, hogy karácsonyig sem kell várni, hogy az AnyaBaba egység az osztályon megvalósulhasson.

Keressük meg azokat a másfajta lehetőségeket, ahol a mikulásruhásos gesztus úgy valósult meg, hogy tiszteletben tartja a résztvevőket és támogatja az AnyaBaba egységet:

A Mikulás megérkezett a tatabányai PICikhez! 
Tegnap a kengurupulcsik is bevetésre kerültek a tatabányai Szent Borbála Kórház PIC osztályán!
A koraszülöttek világnapjának alkalmából, november 17-én, a Melletted a helyem Egyesület kezdeményezésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a Családok éve program keretében 100 kengurupulóvert ajándékozott az ország koraszülött-osztályainak.
A kengurupulóvereket Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár adta át Dr. Nádor Csaba, neonatológus főorvosnak, a Melletted a helyem Egyesület elnökének, amelyeket eljuttattunk az ország koraszülött-osztályaira. A képek a szülők és az osztály dolgozói által engedélyezettek! 

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és ülő emberek

A képen a következők lehetnek: 2 ember, , mosolygó emberek, álló emberek

Kapcsolódó képTexasi kórház koraszülött osztályára ellátogatott a Mikulás www.people.com

Képtalálat a következőre: „newborn santa”

Képtalálat a következőre: „newborn santa”

Képtalálat a következőre: „newborn santa”
Forrás: Mr és Mrs Santa The Denver Post

Csomóné Lindmayer Katalin
2018. december 6.